Titokban készített felvétel felhasználása - OGDI

Titokban készített felvétel felhasználása

Gyakran kerülünk olyan élethelyzetbe, hogy hatóság és/vagy bíróság előtt igazunkat kizárólag titokban, engedély nélkül készített hang- és/vagy videofelvétellel tudjuk alátámasztani. De vajon felhasználható-e az ilyen bizonyíték hivatalos eljárásban, annak készítője számíthat-e valamilyen jogi következményre annak elkészítéséért?

A személyiségi jogok védelme. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban Ptk) 2:43. § g) pontja egyértelműen rögzíti, hogy a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog személyiségi jog, amelyek a törvény védelmét élvezik.

A Ptk. 2:48. § (1) alapján a képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges.

Jól látható, hogy nem csupán a felhasználáshoz, de már az elkészítéshez is szükséges az érintett beleegyezése.

Felhasználás hivatalos eljárásban. A korábban hatályban lévő Ptk. is védte már a képmáshoz és a hangfelvételhez való jogot, és már akkor is népszerű volt az ilyesfajta bizonyíték szolgáltatása az egyes eljárásokban, így a bíróságok előtt is rendre előkerült a kérdés; fel lehet-e használni az ilyen módon készített felvételeket egy hatósági, bírósági eljárásban? Amennyiben igen, úgy helye van-e kártérítésnek, az új Ptk hatályba lépése óta sérelemdíj megállapításának?

A jogszabályok és a bíróságok válasza konzekvensen ugyanaz; a titokban készített felvételek felhasználhatóak. Ennek több oka van, talán a legfontosabb, hogy az igazság érvényesülése közérdek, az igazság megismerésének módja pedig a bizonyítási eljárás. Az igazságos döntések meghozatala növeli a hivatalos intézményekbe – így különösen a bíróságokba – vetett közbizalmat.

Kaphat-e sérelemdíjat a sértett?

A személyiségi jogaiban sértett fél ugyan indíthat eljárást a felvételt készítővel szemben, de a bírósági gyakorlat alapján – amennyiben a felvétel kizárólag bizonyíték készítése céljából készült és nem történt más célú felhasználás – jogsértés nem valósul meg a felvétel készítője oldaláról, a jogvédelemért forduló személy oldaláról viszont a személyiségi jogainak ilyen módon való gyakorlása visszaélésszerű és jogtalan előnyt biztosítana számára.

Fentiektől függetlenül nem kizárható, hogy egy másik logika mentén az eljáró bíróság más következtetésre jut, és megítéli a sérelemdíjat a sértett részére. A Ptk. meghatároz néhány, a sérelemdíj összegszerűségének megállapítását támogató szempontot. A sérelemdíj mértékét a Ptk. szerint „a bíróság az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel, egy összegben határozza meg.”

Joggyakorlat

BH1985. 57., A bíróság vagy más hatóság előtt folyó eljárásban az igazság érvényesülésének biztosítása közérdek, és a bizonyítás ezt a célt szolgálja. Nem lehet ezért – az egyébként is jogsértés nélkül készült hangfelvétel felhasználását visszaélésnek tekinteni, ha ez a hangfelvétel felhasználójával szemben elkövetett jogsértéssel kapcsolatos bizonyítás érdekében történik.

BH2000. 485.A birtokháborító magatartásról készült videofelvétel bizonyítékként való felhasználása nem minősül visszaélésnek, és nem sérti a személyhez fűződő jogokat.

BDT2009. 2126., méltányolható magánérdeke fűződhet a jogsértő perbeli félnek a hangfelvétel elkészítéséhez abban az esetben, ha jogos érdekét más módon nem tudja bizonyítani. Ez esetben pedig a jogosulatlanul rögzített hangfelvétel anélkül, hogy az személyhez fűződő jogot sértene, perbeli bizonyítékként felhasználható a való tényállás és az igazság kiderítése és érvényesítése érdekében.

BDT2011. 2442. Nem minősül visszaélésnek a képmás vagy hangfelvétel készítése, avagy felhasználása, amennyiben arra közvetlenül fenyegető vagy már bekövetkezett jogsértés bizonyítása érdekében közérdekből vagy jogos magánérdekből kerül sor, feltéve, hogy a képmás vagy hangfelvétel készítése vagy felhasználása a bizonyítani kívánt jogsértéshez képest nem okoz aránytalan sérelmet.

BH2014. 134. Nem követi el a magántitok jogosulatlan megismerésének bűntettét az, aki a vele folytatott beszélgetés tartalmát titokban rögzíti, még akkor sem, ha erre más magánlakásában kerül sor [1978. évi IV. tv. 178/A. §].

BH2015. 38. eseti döntés, amely szerint a szabad bizonyítás elvéből adódóan nincs akadálya annak, hogy a fél a gyermek-elhelyezési perben jogsértően keletkezett hangfelvételt használjon fel a másik fél gyermeknevelésére való alkalmatlanságának bizonyítására, feltéve, hogy a perben e nélkül megnyugtató döntés nem hozható, mivel a valós tényállás csak ezzel a bizonyítási eszközzel deríthető fel.

Dr. Bereczki Gergely

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Skip to content